bereg_hun_06_01.gif (25604 bytes)
      A Vérke-folyó két partján, bort termő hegyek aljában húzódik meg Beregszász, ez a régi szőlő- termesztő és borászati hagyományokkal rendelkező kisváros.
      Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) neves református egyházi író "Dictionarium latino-hungaricum"-ában azt állítja, hogy már jóval a magyarok bejövetele előtt itt római telep létezett, amelyet Peregiumnak hívtak. Ez az állítás azonban nem bizonyítható.
      Viszont tény, hogy 1063-ban Béla halála után birtokait fiai - Géza, László és Lampert örökölték. Ez a vidék Lampertnek jutott, és a néphagyomány úgy tartja, hogy ő alapította a Vérke partján azt a települést, amelyet később róla "villa Lamperti"-nek, vagyis Lampertházának neveztek el. (Lampertháza a helyszíne "A szép asszony dombja" című mondánk cselekménye egy részének.)
      Hosszú ideig a királyok birtokolták a települést. 1141-ben II. Géza a kunok gyakori betörése miatt szászokat telepített ide, s ettől az időtől Szásznak, Lampertszásznak, Lamprechtszásznak és Lampertháznak is hívták.
      Egy monda sokkal előbbre teszi a helység keletkezésének idejét. Viszont ezzel kapcsolatosan Lehoczky Tivadar, e vidék múlt században élt neves tájkutatója azt írja: "Azon regének, mely szerint egy Szász nevű pásztor a mostani r.k. templom helyén viaskodott két bika feltúrt nyomában nagy kincset talált, s azon e templomot építette s e körül később Bereg-szásznak elnevezett város kelet- kezett volna, történeti valóságot tulajdonítani nem lehet..."
      1504-től írják az okmányokban a várost következetesen Beregszásznak.
      1946-tól hivatalosan ukránul Berehove -nak, oroszul Beregovo-nak nevezik a Vérke-parti, Kárpát- alja egyetlen magyar többségű városát. 1991-ben kapta vissza történelmi nevét.
      Beregszász 2001. május 17-ig járási alárendeltségű város, (ekkor kapta meg a megyei jogú város címet), járási székhely, 72 kilométernyire fekszik Ungvártól, a Kárpátontúli megye székhelyétől. A beregszászi járás területe 802 négyzetkilométer, lakossága 83,3 ezer, ebből a városban 32 ezren élnek. A várost a Vérke-csatorna szeli át, amely a Borzsa és a Latorca folyókat köti össze.
      Beregszász Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. 1944-ig kisebb-nagyobb megszakítá- sokkal Bereg vármegye székhelye volt.
      Mint már említettük, a város alapítója Lampert herceg, I. Endre király Béla testvérének fia volt, akinek 1063-ban jutott birtokába a vidék. Később az Árpád-házi királyok, azok fiai birtokába jutott a vidék. IV.Béla király 1247-ben városi rangra emelte a várost. A középkorban Nagy Lajos és Erzsébet királyné uralkodása éveiben élte fénykorát. Később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tulajdonába ke- rült, aki kastélyt épített a városban. Beregszász kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, 1703. május 22-én a város főterén bontotta ki Esze Tamás a felke- lés zászlaját. Itt adta ki Rákóczi Ferenc 1705. december 20-án a felkelésre buzdító jelszavát.
      A város aktív szerepet játszott az 1848-1849-es szabadságharcban. A Trianoni békeszerződés értelmében a város Csehszlovákiához került, 1945 júniusában, akárcsak egész Kárpátalját, Ukraj- nához csatolták. Beregszászban egy orosz, két ukrán, három magyar tannyelvű középiskola, egy ukrán és egy magyar gimnázium, szakközépiskola, egészségügyi szakiskola működik. Megnyitotta kapuit a tanulni vágyó ifjúság előtt a Tanárképző Főiskola. Működik az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a járási kultúrház mellett amatőr népszínház szolgálja még a magyar színházkedvelő közönség igényeit. Aktív részt vesz a város kulturális életében a zeneiskola.
      A városnak fejlett fafeldolgozó, bútorgyártó, műszer-, ruhakészítő ipara volt, üzemei azonban a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben nem teljes kapacitással működnek. Jelentős a vidék borásza- ta, a kárpátaljai borokat a Beregszászi Szőlő- és Pincegazdaságban palackozzák.
      Jelentős munkát végeznek a magyarok identitástudata fejlesztése terén a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége városi és járási szervezetei.
      Beregszászban négy köztéri szobrot (Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor; Illyés Gyula) emeltek, 42 emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének.
      2001 végén Beregszászban megnyílt a Magyar Köztársaság Főkonzulátusa.
  
bereg_hun_06_03.gif (1327 bytes) Figyelmükbe ajánljuk Beregszász himnuszát Vlagyimir Baláczky előadásában (a zene mp3 formátúmu, mérete 2,46 Mb. Lejátszásához ajánljuk a CDsPro ver.3.33 programot mely letőlthető   itt   mérete 383 Kb, státusz: shareware).
Beregszasz nem hivatalos himnusza