 |
Vérke partján,
szőlődombok lágy ölén
A nagy magyar Alföld
kalászokat ringató északkeleti peremén, zúgó tölgyerdok, aranyat izzadó
trachithegyek és a síkságra érve megjuhászodó folyók karéjozta sík vidéken
terül el a Beregszászi járás. Egy valóságos Tündérkert, kis darabja annak, amelyet
annak idején osanyánk, Emese megálmodott.
Vidékünk nagy polihisztora, Lehoczky Tivadar így ír e tájról: "Igen kies és
termékeny vidék, melyet északnyugatról lánghullámú bort termelo és timkozetu
trachythegyek környeznek, míg a délnyugati lapály láthatára a messzeség egében
elvész".
A Beregszászi járás viszonylag fiatal politikai alakulat: 1946-ben jött létre az
egykori Bereg vármegye tiszaháti és mezokaszonyi járásainak területén.
Közigazgatási központja Beregszász (2001. május 17-tol megyei jogú város).
Területe: 0,7 ezer négyzetkilométer. Lakossága: 87,2 ezer fo (az 1989. évi
népszámlálás adatai szerint). A járás területén 1 megyei jogú város, 1
nagyközség és 44 község található, amelyeket 30 önkormányzat fog össze.
Járásunk földrajzi fekvését tekintve az alföldi régióhoz tartozik, tengerszint
feletti magassága 115-130 méter között van. Itt a legenyhébb az éghajlat, + 9 - + 11
C évi középhomérséklettel. Éves viszonylatban 800 mm csapadék esik. A vidéket
rétek, legelok, szántóföldek, gyümölcsösök és kies tölgyesek borítják. Ez
utóbbiak az Árpád-házi királyok vadászterülete, az egykori beregi rengeteg
maradványai. Mivel kevés volt a megmuvelheto szántóföld, elodeink a XX. század
elején lecsapolták a Szernye-mocsár területét.
A Beregszászi járás területén halad az országhatár-Lviv, valamint az Ungvár-Rahó
muút, illetve az Ungvár-Aknaszlatina vasútvonal, amely összeköti vidékünket
Kárpátalja más járásaival. Ez utóbbi közlekedési forma elsosorban a nagyközségi
rangra emelkedett Bátyú esetében igen fontos, amely a települést a nemzetközi
vasúti forgalom csomópontjává alakította át.
A Beregvidékre jellemzoek a népes települések, az egykori mezovárosok (Nagybereg,
Mezokaszony, Vári) és az egykori váruradalmakat kiszolgáló jobbágyfalvak utódai.
Néhány település a XX. század elso felében, a csehszlovák letelepítési politika
következtében jött létre. A falvak többsége megorizte egykori kataszteri
felosztását.
A Beregszászi járásban elsosorban a feldolgozóipar és az élelmiszeripar fejlodött,
a vidék messze földön híres lett a bútorgyártásról és a szolészetrol. Emellett
nagy sikereket ért el a diagnosztikai és garázsberendezéseket gyártó kísérleti
üzem, a finommechanikai üzem, a rádiógyár, a ruhagyár, a majolikaüzem, a
konzervgyár. A téglagyártás is megtartotta vezeto pozícióját. Beregszászban
helyezték el a Kárpátaljai Geológiai Expedíció központját is. Az itt dolgozók
számára egy egész lakótelepet alakítottak ki. A szolészetben jelentos eredményeket
ért el a Beregszászi Szovhozüzem, amelynek borai több országos és nemzetközi
versenyen dobogós helyezéseket értek el. A városban a 70-es években 23 iparvállalat
muködött, amelyekben több mint 13 ezer munkást foglalkoztattak.
A Beregszászi járás ma fejlodo régió. Jelentosebb ipari vállalatok foleg a járási
székhelyen, Beregszászban összpontosulnak. Az ipart elsosorban a könnyu-, az
élelmiszer- és a feldolgozóipar képviseli, ezek adják az össztermelés jelentos
hányadát. A vidékre inkább a mezogazdaság jellemzo.
A társadalmi kezdeményezések között elso helyen szerepel az egykori magas szintu
szolokultúra hagyományainak visszaállítása. A szolo az a gyümölcs, amelynek régi
jó hírét köszönhette a vidék, amelynek az a sajátossága, hogy csak szorgos és
kemény munka árán termelodik meg, válik kézzelfoghatóvá, ehetové és ihatóvá.
A Beregszászi járás lakossága soknemzetiségu. A magyar lakosság van többségben,
amely az ukrán nemzetiségu polgárokkal együtt a járás lakosságának
oroszlánrészét adja. A Beregvidék komoly muvelodési, oktatási potenciállal is
rendelkezik. Itt muködik a Kárpátaljai Magyar Tanárképzo Foiskola, az Ungvári
Állami Informatikai, Közgazdasági és Jogtudományi Foiskola kihelyezett tagozata, az
Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, de itt van a Kárpátaljai Református Egyház
központja is. A közép-, kilencosztályos és elemi iskolák mellett a három gimnázium
(két polgári és egy református), valamint egy mezogazdasági líceum is muködik a
járás területén.
Végezetül néhány
tény, adat a Beregszászi Járás gazdag történelmébol:
1063 - 1095 - A város megalapítása. Alapítója I. Béla király fia, Lampert
herceg. Innen az első név: Lampertháza.
1141 - II. Géza király szászokat telepít a városba, ezután a település
új neve: Lampertszász.
1241 - Mongol-tatárok törnek a városra.
1247 - IV. Béla király várossá nyilvánítja Lampertszászt.
1271 - Városunk Bereg megye központja lett.
1284 - A történelmi dokumentumokon először jelenik meg a Beregszász
városnév.
1342 - I. (Nagy) Lajos pallosjogot ad a városnak.
1566 - Krími tatárok fosztogatják Beregszászt.
1657 - A lengyelek harmadszor dúlják fel a várost.
1703 - Beregszász piacán Esze Tamás kibontja a Rákóczi szabadságharc
zászlaját.
1848 - A magyar forradalom és szabadságharc idején a városban nemzeti
gárda alakul.
1895 - A Beregszászi Gimnázium megnyitása.
1919 - Beregszászban megalakul a Magyar Vörös Hadsereg alakulata.
A csehszlovák hadsereg elfoglalja a várost.
1920 - A Trianoni békediktátum alapján Beregszászt Kárpátaljával
együtt Csehszlovákiához csatolják.
1938 - Az I. Bécsi döntés értelmében a város ismét Magyarország
része.
1944 - Beregszász zsidó nemzetiségű polgárait koncentrációs táborokba
hurcolják.
A Vörös Hadsereg elfoglalja a várost.
A magyar nemzetiségű férfiakat "háromnapos munkára" viszik.
1945 - A várost Kárpátalja részeként a Ukrán SZSZK-hoz csatolják.
1991 - Országos referendum Ukrajna állami függetlenségének kérdésében.
A
jelenlegi Beregszászi járás (Beregvidék) mint közigazgatási egység 1946. január
22-én alakult meg Beregszász város központtal. 1953-ban járási státuszt kapott.
A Beregvidék Kárpátalja délnyugati részén terül el, északról a Munkácsi
járással, keletről az Ilosvai és Nagyszőlősi járással, nyugatról az Ungvári
járással határos, míg a járás déli és délnyugati határa egyben Ukrajna és a
Magyar Köztársaság államhatára.
A járás területe 802 négyzetkilométer, lakossága 82,1 ezer fő.
Nemzetiségi összetétele:
magyar
- 56971 - 67 %
ukrán - 21584 - 25,4 %
orosz - 2881 - 3,4 %
egyéb - 4,2 %
A
járásban 43 település van, amely 30 községi és nagyközségi tanácshoz tartozik.
A Beregszászi járás térképe:
Nagyitás: 800 x 600 pix
1024 x 768 pix
Az oldal tetejére
>>>
|
